2013. március 8., péntek

GESZTESZT-elés, avagy egy hatfogásos vacsora

Tegnap hivatalosak voltunk egy hatfogásos vacsorára, hát igen ez a GESZTESZT. Jelentkezel egy rövid bemutatkozó email-el és ha Neked kedvez a szerencse, akkor meghívnak egy finom vacsorára.
Őszintén megmondom, rossz hangulatban indultunk, előtte 10 perccel rossz hírt kaptam egy régi kedves barátomról, a Párom sem volt éhes, szóval nem éppen egy hangulatos vacsora kezdete volt. El is tévedtünk egy kicsit - mivel nem vagyunk ismerősök Budakeszin, de aztán éppen csak időre odaértünk. Hangulatos hely, kellemes fogadtatás és nagyon barátságos társaságba csöppentünk. A kezdeti feszültség gyorsan oldódott, rövid körbemutatkozás után kezdtem érezni, hogy el tudok kissé lazulni. A házigazán kívül ott volt a szakmai képviselő, aki az elkészítési módokról tudott információval szolgálni, illetve az estet szervező hölgy, aki felügyelte, hogy a facebook-on is követhető legyen az esemény.
Kaptunk egy tesztelő papírt, amelyre házigazdánk kérésére írhattuk a véleményünket a feltálalt ételekről.

Hát őszintén megmondom, mikor megláttam a menüt, kissé belegondoltam, hogy mit is fogok csinálni, mivel egyáltalán nem szoktam vacsorázni, a jelentkezéskor is arra gondoltam, hogy biztos könnyű menüsor lesz, nem lett az.
MENÜ


Pepperonival pácolt fetasajt olajbogyó-duóval
Bélszín gulyás házi csipetkével
Nyúlhússal töltött házi derelye zsályával illatosított jus-vel, bor redukcióval
Sertésszűz kukoricás búzakásával, demi glace-szal vagy feketeribizli eszpumával
Levendulában pácolt kacsamell céklás üvegtésztával vagy burgonyafánkkal
Narancsos sajttorta keserűcsokoládé mousse-szal

Én több fényképeket nem teszek fel - ez volt a csúcs a menüben, ISTENI volt-, nézzétek meg a GESZTESZT-nél. 
...de be kell vallanom, nem csak hogy megkóstoltam mindent, de mindent meg is ettem. Az abszolút győztes a bélszíngulyás és a nyúlhús mellé - ráöntött - ZSÁLYÁS JUS volt. Életemben nem ettem még ilyen finomat. Szóba is hoztam, hogy szerintem rossz volt a sorrend, mert a kacsamellel kellett volna kezdeni - sajnos fűszertelen volt és a körete sem volt olyan karakteres ízű, hogy kárpótolt volna - és úgy kellett volna haladni a karakteresebb, finomabb, tartalmasabb ízek felé. Dehát a vacsora célja nem ez volt, hanem az, hogy "tanácsainkkal" segítsül, támogassük az éttermet, hogy a következő étlapra mit és hogyan vegyenek fel.
Így aztán pl. a desszert is csak komoly módosítások után kerülhetne be a tavaszi menükbe, mivel a narancs név "enyhe" túlzás volt, sajtosnak sajtos volt, de kissé száraz, viszont nekem a csoki mousse-al együtt fogyaszthatónak tűnt. A neve alapján  én is rendeltem volna, de utána mérgelődtem volna, hogy nem azt kaptam, amit ígért.

Összességében REMEK volt az este, nagyon jó társaságot sikerült összehívni, finomakat ettünk és ittunk - megkóstoltuk a házi szilva pálinkát és tokaji borokat -, belátogattunk a konyhába, ahol a séfet kifagattuk a titkokról (amit igazából nem mondott el teljesen!!) és még ajándékot is kaptunk egy-egy üveg házi szilvalekvár képében.

Szóval csak ajánlani tudom mindazoknak, akik érdeklődnek a gasztronómia iránt, az új ízeket, éttermeket keresik, hogy próbáljátok ki: GESZTESZT.
Mi, akik a legmesszebb lakunk ettől az étteremtől - mármint a résztvevők közül - hazafelé bizony megállapítottuk, hogy fogunk még idejönni ebédre, vacsorára, ki szeretnénk egy nyári estén próbálni a teraszt is!!

KÖSZÖNJÜK a meghívást és a kellemes társaságot!

2013. február 17., vasárnap

BONBON kurzus - megint!!

Hát annyira jó volt a múltkori, hogy elmentem megint a Kifőztük bonbon kurzusára. Nem mondom, hogy nincs már mit tanulnom - szerintem az egész élet egy tanulás - de igazából a hangulatért, a társaságért, a jó ízekért megyek újra és újra. Remek volt, ezt nem is kell ecsetelnem. Nagyon jó hangulatból, sok-sok finom bonbon között töltöttük el ezt a szombat délelőttöt.
Néhány kép a készítményekről:
(Mivel kurzus-társam, Éva kisfia imádja a csokinyalókát, ezért most sok-sok nyalóka is készült, érdekesebbnél érdekesebb formában)






 ...... ezt Brumianyó kedvére, remélem, sikerül elvinni neki a kórusra






.... és, hogy ne maradjunk recept nélkül, a csokinyalóka készítése: temperálj egy kis csokit (jó minőségű, kb. 70 %-os étcsokit felmelegítesz vízgőz felett 40 C-ra, majd leveszed, megtörülöd a lábas alját, hogy a csokid véletlenül se kapjon vizet, kevergeted, amíg kihül 35 C-ra, majd 10 dkg étcsokihoz 1 gr porított kakaóvajat adsz, tovább kevered, amíg kihűl 32 C-ra és sütőpapírra csepegteted, díszíted. Ha nincs kakaóvajad, akkor a csoki egy részét - 2/3-át felmelegíted, amíg el nem kezd olvadni, leveszed a tűzről  és a táblás csoki másik részét apróra törve belekevered, simára kell keverni, majd szép mintákat készíteni a sütőpapírra.)

2013. február 10., vasárnap

Céklás, csokis, karamellás brownie

Már olyan sokat olvastam erről a süteményről, hogy muszáj volt kipróbálnom. A múlt héten sütöttem egy sima céklás brownie-t, remekül sikerült, de most kirpóbáltam egy másik változatot. Az ötletet Trollanyutól vettem, még régebben nála olvastam egy bailyses változatot, én alkohol helyett karamellát tettem bele, nem vált kárára (mint a tepsi is mutatja, kb. 2 szelet maradt, pedig 4-5 órája sütöttem. Annyit változtattam még rajta, hogy az alap céklás. Ez sem rontott rajta, hacsak azt nem nézem, hogy Kisebbikem ennek hallatára meg sem kóstólta...fúj céklás süti.... hát ehhez nincs mit hozzáfűznöm, pedig állítólag már túlnőtt a gyermekkoron??!!
Szóval a süti: (jó tudom, a fotózás nem az erősségem, de az íze tényleg jó).


Hozzávalók:
50 dkg cékla
10 dkg vaj
20 dkg jó minőségű csoki
1 teáskanál vaníliakivonat
25 dkg cukor (nálam nyírfacukor)
3 tojás
15 dkg liszt
2-3 dkg kakaópor

45 dkg krémsajt
3-4 evőkanál (vagy még több) karamella
1 tojás

A céklát apró kockára vágtam és hajnalhasadtakor megfőztem (mivel sok dolgom volt és úgysem bírtam aludni), kihűtöttem. Aztán összeturmixoltam. Beletettem a vajat, jól összekevertem. A tojásokat a cukorral habosra kevertem, belekevertem a vaniliakivonatot, majd a liszttel elkevert kakaóport, végül a céklás vajat. Ennek a tésztának a felét egy sütőpapírral kibélelt tepsibe öntöttem és rákanalaztam a krémsajtnak, karamellának és az 1 tojásnak a keverékét, majd ráöntöttem a többi céklás tésztát.
Ilyen cirmos lett:
 

 Óvatosan egy hurkapálcával megkevergettem. Majd sütőbe toltam, 180 fokra előmelegítve, kb. 35 perc alatt kész lett.
...és hogy hogyan készült a karamella, hát egy tubus (nálam 3) cukrozott sűrített tejet belenyomtam egy befőttes üvegbe, tetőt rá, majd beleállítottam egy fazék vízbe - a tej szintjéig érjen a víz - és 3 órát főztem lassú tűzön...aztán őrizgetem a hűtőben, hátha jó lesz valamire....nem kell sokáig őrizni!!

Jó étvágyat!!
Azt hiszem mi is beléptünk a brownie-rajongók táborába!!



2013. február 3., vasárnap

Tonkababos csokis, ribizlis pite



A múltkori Kifőzde bonbon tanfolyamon Katuci annyira megkedveltette velem a tonkababot, hogy nem nyugodhattam, elmentem beszerezni egy keveset, aztán kerestem is hozzá jó kis receptet és "alkottam". Szóval több receptből raktam össze ezt a sütit, de így is ehető volt, sőt mondhatnám finom. A krémet 'a'la carte' tortájából loptam, bár az elején az egész tortát terveztem megsütni, de mivel itthon nem megy mostanában a sok tésztát tortaféle, így inkább egy pitét csináltam belőle.Csak a puffin.... c. blogban láttam egy málnás, csokis pitét, azt nagyon tetszett. Így a két sütit összekevertem, más gyümölcsöt tettem bele, ez lett belőle:




Hozzávalók:
250 g liszt
100 g enyhén puha vaj
100 g porcukor
csipet só
2 tojás

A tészta hozzávalóit gyors mozdulatokkal összegyúrjuk. majd celofánba csomagoljuk és 1-2 órára hűtőbe tesszük.Előmelegítjük a sütőt 180 fokra. A tésztát lisztezett gyúrólapon kinyújtjuk egy körré. Kibéleljük vele a tortaformát, úgy, hogy picit túlnyúljon a peremeken, mert kicsit össze fog menni sütés közben. Alaposan megszurkáljuk a tészta alját villával, majd sütőbe toljuk és vakon sütjük (sütőpapírt helyezünk rá és valami nehezéket rakunk rá, pl. szárazbabot). Kb. 15 percig sütjük így, majd kivesszük a sütőből, eltávolítjuk a nehezéket és a sütőpapírt és még így is sütjük 5 percig. Figyelni kell, nehogy megégjen. Ha kész, kivesszük a sütőből és megvárjuk, míg teljesen kihűl.
Krém
  • 250 gr mascarpone
  • 700 ml tejszín
  • 200 gr étcsokoládé (min 70%-os)
  • 1 zacskó zselatin
  • tonkabab
  • 2csomag bourbon vaníliás cukor

Elkészítése:
A csokit vízgőz felett felolvasztjuk. A mascarpone-t összekeverjük a csokival, a vaníliás cukorral. 2 dl tejszínt felmelegítünk belereszeljük a tonkababot, majd a meleg tejszínt ráöntjük a zselatinra. A maradék 5 dl tejszínt felverjük, belekeverjük a mascarpone-s masszába, végül pedig hozzáadjuk a zselatinos tejszínt is.


A kihült tésztára ráöntünk kb. 1/2 kg kiolvasztott ribizlit, erre rákenjük a csokikrémet és hűtőbe tesszük. (Hát vagy kevés tonkababot tettem bele, vagy tovább kellett volna áztatni a meleg tejszínben, igazából nem teljesen jött ki az íze, de majd a következőkben ügyesebb leszek).





                                               Jó étvágyat hozzá, PRÓBÁLJÁTOK ki!!






2013. január 27., vasárnap

Szamos kurzus, mit is tanultunk?

Karácsonyra kaptam egy Szamos kurzust - Eper trüffel haladó tanfolyam. A múlt hétvégén voltam, nagyon-nagyon jól éreztem magam. Más volt sok tekintetben az előző kurzushoz képest, pl. érdekesség, hogy 4 fő mehetett, mivel nem fértünk volna el többen. Ugyanis a Szamos cukrászda végében alakítottak ki egy látvány konyhát, üvegfal mögött, éppen négyen elfértünk. Sok apró fogást, trükköt megtanultunk Andortól, a cukrász tanító MESTER-től, jó humorérzékkel segített át bennünket a bonbon készítés nehézségein. Én voltam a legkezdőbb (hiszen nem voltam a kezdő órán), de azért belejöttem (valamennyire, persze van még mit gyakorolnom). A család és az ismerőseim is nagyon elégedettek voltak a kóstolóval, így arra gondoltam, hátha megy ez egyedül is (kicsit elhamarkodott gondolat volt). Hát most elhoztam a receptet, amit ezen a hétvégén próbáltam előadni, de csak próbáltam.
Íme a recept:
Hozzávalók:
220 gr tejszín
440 gr fehér csokoládé pasztilla
55 gr vodka
15 gr eper paszta
10 gr eper por (liofilizált)
citrom paszta, héj, por, csipet

Buroknak 20 dkg 70 %-os csoki
kakaóvaj

Már itt kezdődtek a bajok, hogyan szerezzek be eper pasztát, aztán elmentem a Kulináris-ba a Balaton utcába, ahol vettem valamilyen epersűrítményt (más nem volt), itthon aztán megkóstoltam (jó édes, valamilyen szirup volt). Az eper por helyett is csak darabos epret kaptam, így a bonbon -bár jó íze van - nem eper ízű. Citrom héjjal próbáltam savanyítani, nem teljesen olyan lett, mint az előző.

Elkészítés: Felforraltam a tejszínt, lehúztam a tűzről, majd belekevertem a csokoládét, addig kevertem, amíg egyenletes sűrű lett a massza. utána beletettem az összes összetevőt, majd kihűtöttem. Na itt jött a bukfenc, mert a Szamosban kiborítottuk hűtött márványasztalra és spaklival addig kevergettük (rendeztük a kristályszerkezetét), amíg pudingsűrűségű nem lett. Itthon csak kevergettem, hidegre tettem, kevergettem, mivel nem tartok - még -  a konyhámban márványasztalt. Aztán a másik csokit gőz felett megolvasztottam, majd 2 gr porított kakaóvajjal temperáltam. Ezután a trüffelből golyókat formáztam, hűtöttem, majd bemártottam a temperált csokiba és megint hűtöttem. Szóval ezt a Szamosban úgy csináltuk, hogy a trüffelt nyomózsákkal kis halmokba nyomtuk egy sütőpapíros lemezre, hűtés, majd kézzel golyóra tekertük, majd hűtés, majd az olvasztott csokit a tenyerünkbe kenve egy-egy golyót becsokiztunk teljesen, hűtés, majd a végén mártottuk és rácsra tettük, hűtés. Nem csoda, hogy majd 4 órát készítettünk el néhány bonbont. Persze megérte, hisz az eredmény mennyei.

Na és akkor a bonbonok, ezek készültek a Szamosban, a csokis- epertrüffeles, a fehér az pisztácia trüffeles mandulába forgatva (a recept ugyanaz, csak eper helyett pisztácia paszta, vodka helyett amaretto), hát a képeim lehetnének jobbak is.



..és akkor a házi kivitel: mind ízre, mind külsőleg elmarad a másik mellett, de egyedül csináltam, és ehető.







Azt hiszem, megyek még néhány kurzusra, bőven van még mit ellesnem!

2013. január 15., kedd

Nyeremény - Katlan Tóni ebéd


Megnyertem Boldog kukta játékát és egy szuper ebédre mehettünk Veresegyházára, Katlan Tóni vendéglőjébe. Köszönjük, remek volt...és most egy rövidke beszámoló a szombati vendégeskedésről:
Verőfényes idő volt szombaton, így aztán jókedvűen indultunk, bár kissé sokat reggelizett kedves Párom, így aztán nem volt nagyon éhes. A vendéglő nagyon tetszett, modern berendezése, külön berendezett gyerekjátszóval egybekötött éttermi része jó ízlésre vall.Az egész ebédlőt beragyogta a napsütés, szellősen rendezték be, szóval jó érzés volt bent ülni. Már az elején jó benyomást tett Életempárjára, mivel halkan szólt a Csík zenekar egyik CD-je. Nem akartam semmilyen alkoholt inni - lévén ebéd - dehát az étlapba belecsempésztek egy rövid borbemutatót és nagyon kíváncsi voltam az egyik bor ízére. 
Száraz vörösbor Bock Pincészet Szent Márton Újbor 2011, komolyan mondom, nagyon-nagyon jól jártam ezzel a választással.  Aztán kiolvastuk az étlapot, kissé meglepett, hogy nincs nagy választék, de őszintén megvallva pont elég volt. Gyorsan választottunk, én borscsot,  Zoli pedig marhahúslevest kért. Igaz, nem szereti a levesben a tésztát, de ezt mind megette, nagyon ízlett mindkettőnknek.




Aztán a második fogás egy cigánypecsenye, sült krumplival, sült hagymával, fokhagymamártással és salátával.





A saláta - fenyőmaggal - imádom




Zoli persze halat evett - káposztás harcsát

...na és itt jött a bukfenc: mi már nem tudom mióta nem eszünk kenyeret (minimum egy éve, hisz most van az évforduló, hogy szalad az idő)...és hozott nekünk a kedves pincérnő egy tálon meleg, friss - káposztalevélen sült - krumplis kenyeret, aminek nem bírtunk ellenállni (le sem fotóztam, hisz úgysem  fogunk enni belőle), hát én már az idejét sem tudom, mikor ettem krumplit kenyérrel.

Aztán tele pocakkal már csak a számlát akartuk kérni, dehát hagytuk magunkat rábeszélni a desszertre, íme:

..és most kedves olvasóim, tippeljétek meg, hogy mi volt a desszert?? (Ági, ne súgj légyszíves!!)





 Ági, még egyszer köszönöm ezt az élményt, nagyon jól sikerült ez az ebéd!!



2013. január 6., vasárnap

2013 első sütije - Mézes epres sajttorta



Mostanában inkább csak nézelődésre volt időm, nem irogattam be a blogomba, őszintén megvallva, nem is volt olyan gasztro élmény főzésem, amit ide tettem volna (mindenki olyan csodás karácsonyi menüket, képeket tett fel, hogy csak lebőgtem volna a megszokott ételeimmel és képeimmel). A héten viszont olyan helyen jártam és olyan remek receptet találtam, hogy elkészítettem és ide teszem. Mazsánál jártam, annak kapcsán találtam meg, hogy érdekes mézeskalácsformázásról írt. Egy régi csipketerítővel készítette az idei mézeskalácsait, remek ötlet és nagyon szépeket készített. Így aztán tovább nézelődtem Nála és rátaláltam erre a receptre, ami azért is fogott meg, mert még soha nem készítettem sajttortát. Hát most megcsináltam, egyszerű, gyors és nagyon-nagyon finom!! Próbáljátok ki.

Hát persze az én tortám - és képem - nem lett olyan szép, kicsit megrepedt a teteje, a kép sem éppen hozza vissza a szineit, de az íííííííííííííííze!!

Szóval az elkészítése:
Hozzávalók
20 dkg kekszmorzsa 
(NA ÉN ITT EGY KICSIT VÁLTOZTATTAM, mivel az idei, bocs, tavalyi mézeskalácsunk "kicsit" kopogósra sikerült és nem fogyott el, ezért a mézeskalácsot - ami nem volt megdíszítve sem - ledaráltam, azt használtam el)
10 dkg olvasztott vaj
Ezt a kettőt összekevertem és egy tortaformába "döngöltem" egy pléhbögre aljának segítségével. A formát körbetekertem alufóliával, hogy a majdani vízfürdő ne menjen bele (belement egy kicsit) és hűtőbe tettem.

Krém
5 doboz light Philadelphia sajt (5 x 125 gr)
(na ezzel is bajban voltam, mert még soha nem használtam és a boltban kapható dobozra az volt írva, hogy sajt szendvicskrém, kétszer visszatettem a polcra, de győzőtt a kíváncsiságom, hogy milyen egy sajttorta, így "egyefene" alapon megvettem, jól tettem)
1 citrom héja reszelve
15 dkg porcukor
 (ezzel is gond volt, mivel éppen be akartam dugni a cukordarálót és a vége belepottyant az ott lévő teáskancsóba, így aztán nem daráltam meg a cukrot, mivel nem mertem kiszárítás nélkül bedugni a konnektorba)
1 vaniliáscukor
2 dl tejfel
2 egész tojás és 2 sárgája
2 evőkanál étkezési keményítő

Ezeket jól összekevertem, ráöntöttem a "tésztaalapra", majd elővettem a házi mézes eperdzsemmemet és kanalaztam, kanalaztam, kanalaztam - kissé többet, mint az eredeti recept, 5 kiskanállal írta, nálam kissé több lett. Így aztán a cirmos torta nem jött össze, hiába cifráztam a villával.(Szerintem ezért repedt meg a teteje, a sok lekvártól)

Beleállítottam egy gáztepsibe a tortaformát, köréje öntöttem a felforralt vizet és előmelegített sütőben 180 fokon 45 percig sütöttem. Aztán óvatosan kiemeltem a vízfürdőből és a tortaformában hagytam kihülni. Azaz, csak hagytam volna, de én még életemben nem láttam ilyen lassan kihülő sütit, nem bírtam ki és langyosan fel is vágtam és egy kis lekvárral megkóstóltam.
ISTENI volt, köszi Mazsa a receptet!








Jó étvágyat, készítsétek el, igazán könnyű és nagyon finom!!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...