Pizza és saláta

Pénteken felléptünk, szombaton is, de ettől függetlenül még a szombati ebédet is el kellett készíteni. Szokás szerint a csemeték pizzát, Életempárja pedig halászlét kért.(Én magamnak csirkegirost salátával csináltam). A halászlét nem részletezném, szerintem bajai halászlét minden háziasszony tud csinálni (csak a férfiak hangoztatják, hogy egyedül az ő halászléjük jó, másé ehetetlen), bár igaz, hogy bajai születésű apám miatt némi előnyt élvezek - mármint a halászlékészítés terén. A pizza nálunk, mint minden gyerekes családban elég sűrűn előforduló étek, pizzafutár pedig nem minden nap rohangál nálunk (csak az ifjúság bulijai esetén néha). A kisebbik azóta szereti igazán az itthoni pizzát, mióta beszereztem ezt a kerek pizzasütőt, mivel így nincs "széle" a kisült pizzának, magyarán mindenhol takarja a "kulimász".

Pizza: 40 dkg liszt, 2,5 dkg élesztő (megfuttatva cukros tejben), só, langyos víz (amennyit felvesz, hogy ragacsos tészta legyen), kakukkfű, oregánó, oliva olaj 2-3 evőkanál. Ezt kelesztjük, majd a kerek pizzasütőt kiolajozzuk olivaolajjal , beletesszük a tésztát, jól széthúzkodjuk, leöntjük paradicsomszósszal (őszintén megvallva már nem készítek háziszószt, mivel a kisebbik a bolti üveges mexikói paradicsomszószért van oda), megszórom gépsonkával, egy doboz kukoricával, 3 db mozzarella sajtot rászeletelek és sütöm, amíg piros nem lesz a teteje.

eredmény:

Az én salátám alapja mindig 1 lilahagyma apróra vágva, megsózva (így "erejét" veszti) erre teszem rá a többi összetevőt, mikor mit. Most egy jégsalátát apróra tépkedve és 3 sárgarépát almareszelőn lereszelve. Ezt megöntöztem egy kis saláta ecettel, a tányérban szokott mindenki kedvére még rátenni ezt azt (tökmagolajat, vagy ezerszigetöntetet..)

50. szülinap....

Ma van az 50. születésnapom. Bár az elmúlt időszakban volt némi sustorgás a családtagok között, azért erre nem számítottam.

Tegnap volt a lányom szóbeli érettségije, én is felvállaltam az un. szülői büfé segítést, így 3/4 7-kor már el is mentem itthonról. Végig izgultam a gyerekekkel az egész délelőttöt, Panka délre "volt hívatalos", ami azt jelentette, hogy 11-kor be is ment, 5 perces szünettel 15,30-kor ki is jött. Sikerült, túl van rajta. Aztán hazajöttünk, a kisebbik a barátnőjével a konyhában tevékenykedett, szegény kislány éppen felmosott (Dani nem tudom mit csinált, mivel nem közelíthettem meg kedvenc és eddig saját birodalmamnak kikiáltott helységet). Aztán átöltöztünk, mivel készültünk a közeli étterembe. Indulás előtt hívtak be a nappaliba, ahol is várt a felköszöntések sora, ajándékok (természetesen, hogy kaptam bonbon formát, ezenkívül Életempárjától egy csodás utazást Svájcba)

és egy gyönyörú torta (amit sajnos vacsora előtt nem lehetett megkóstolni).

Ez a maradék (mivel vacsora után megkóstoltuk): Nagyon finom, állítólag Dani csinálta (hát ezt csak olyan ember hiheti, aki nem ismeri az én kisebbikemet), de nagyon jól esett és finom is volt, KÖSZÖNÖM!

Aztán kissé késve indultunk az étterembe, ahol is váratlan meglepetésként várt a szűkebb Családom (anyukám, nagynéném, unokanővérem és családja), nagyon örültem nekik, eszembe nem jutott, hogy jönnek, hisz ma utaznak hajnalban. Sok-sok meglepit is hoztak magukon kívül:

Fontos kérés volt, hogy az ajándékba kapott könyvet feltétlenül írjam ki a blogba és kötelező belőle valamelyik receptet elkészíteni és kitenni (a szintén ajándékba kapott gyönyörű tálalón). Hát a könyvet ideteszem, az egyik receptet pedig - ígérem - hogy nemsokára elkészítem és köz kinccsé teszem itt:

A vacsi után még hazajöttünk "desszertezni", ennyi maradt a tortákból.

Még egyszer köszönöm, gyönyörű volt az 50.szülinap.

Tücsökbogár nyomában..2..

Hát megint egy mozgalmas hétvége. Szombat délután kerti partira voltunk hivatalosak, amire végül is csak a szokásos baconos pogácsát vittem, mivel nem maradtunk sokáig. A család férfi szekciója ugyanis szombat este éjszakai teljesítmény túrára ment, Panka pedig - a sok tanulásból kikapcsolódásként - éjszakai Vidám parkozni indult a barátnőivel. Panka éjjel 2-kor jött meg, a fiúk meg reggel 9-kor. El tudjátok képzelni, hogy milyen nyugalom van itthon vasárnap egész nap? Így aztán nyugodtan elő tudtam készülni a holnap - Pünkösd ünneplésként betervezett - cseresznye szedésre és befőzésre (üvegek kimosása, láda készítés szárazdunsztnak). Ezenkívül megint elővettem Tücsökbogár bloggját és megcsináltam a karamellkrémes profiterolt. Hát nekem nem sikerült olyan jól, mikor kivettem a sütőből, minden gömböcském "összeplattyant". Ráadásul az az isteni karamell krém kissé folyósabb annál, hogy megálljon az ilyen típusú képviselő fánkokban, így kissé karamell krémben úszkál a süteményes tál, amire ráhalmoztam a megtöltött fánkocskákat. Viszont a kimaradt karamell krémből megcsináltam az eheti bonbont (tudom, tudom, kissé unalmas lehet, hogy megint karamellás, de ezt csak olyan mondhatja, aki nem karamell rajongó, én pedig az vagyok).

A karamell krém édesség ellensúlyozandó most a kapszlit 70-90 %-os csokik keverékéből készítettem, 10-10 dkg-ból. Felolvasztottam a felét, majd a tűzről lehúzva belekeverem a másik felét. Kikentem vele azokat a formákat, amikkel pár héttel ezelőtt megjártam. Hűtés után még egyszer bőségesen kikentem a formákat, majd újra hűtés. Ezután belecsorgattam Tücsökbogár karamell krémjét (sűrített tej 3 órán keresztül forralva, majd kikeverve mascarpónéval), befedtem marcipán masszával, majd hűtés után lezártam a kapszlikat. Egész jó lett, sikerült kiszedegetni a formából - egy sem tört, vagy repedezett meg - és még finom is lett. Hát jobban sikerült, mint a fánkocska.

Tücsökbogár nyomában...

Hát a múlt hétvégén nem bonbonoztam, mivel kissé elfoglalt voltam, rátaláltam és belezuhantam Tücsökbogár bloggjába és mire kikeveredtem az ízkavalkádok olvasásából, már a házi teendőim sem engedték, hogy csokira adjam a fejem Most bepótóltam. Tulajdonképpen, ha a bonbonnak nevet kéne adnom, Tücsökbogárnak kellene hívni. A bonbon töltelékét ugyanis Tücsökbogár receptje alapján készített karamell és eperlekvár adja. Nagy örömömben, hogy Panka túl van a matek emelt érettségi szóbelin (nagyon jól sikerült) ebédre is Tücsökbogárnál olvasott Kócián szeletet készítettem (csak Kócián helyett újhagymás - tejfeles chips-ben paníroztam ki a csirkemellett. Szóval a bonbon:

A csokikapszlin is kicsit változtattam, mielőtt az olvasztott fehércsokival kikentem volna a formát, belereszeltem egy kis étcsokit, erre csorgattam a forró fehér csokit.

A kapszli: jó minőségű fehér csoki 10 dkg. Felolvasztom a felét víz gőz felett, majd leveszem a gőzről és belekeverem a másik felét a csokinak, amíg el nem olvad, ezzel kenem ki a formát.

Töltelék:

Tücsökbogár karamellás eper lekvárja (pénteken főztem frissen, csak a bodzát hagytam ki belőle, mivel nálunk nincs bodza és jó minőségű szörpöt sem kaptam, helyette mézet és karamellt tettem bele egy keveset.)

Második töltelék: Tücsökbogár alapján karamell krém (tubusos sűrített tej, üvegben lassú tűzön forralva 3 órán keresztül).

A megkeményedett fehér csoki kapszliba előbb az eper lekvárból, majd a kihűlt karamell krémből csurgattam, kis hűtés után a maradék fehér csokival lezárom a kapszlit.

Hát így sikerült - köszi Tücsökbogár a finom eperlekvár és karamell receptekért.

Lúdláb bonbon

Ezen a hétvégén kapuszentelésre voltunk hivatalosak, amolyan batyusbál szerűen, tehát sütöttem baconos pogácsát és Lúdláb tortát. Akkor villant belém, hogy a Lúdlábat is bele lehet 'álmodni' a bonbon-ba, így aztán kicsit több krémet készítettem és betöltöttem vele a bonbont. Hát ez lett belőle:
Krém (párizsi krém - a lúdláb torta krémje):
2 dl tejszín
20 dkg cukor
1 RÁMA (25 dkg)
10 dkg kakaópor
A tejszín a cukorral fel kell forralni és 4-5 percig főzni, majd bele kell tenni a RÁMÁ-t , amikor elolvadt, kicsit még főzni, majd lehúzni a tűzről s beleszitálni a kakaóport. Csomómentesre elkeverni, majd kihűteni, hűtőben 1 éjszakát tartani. Másnap jól felverni, amíg színt nem vált (kivilágosodik a krém).

A csokikapszlinak 10 dkg jó minőségű csokit felolvasztok vízgőz felett (felét felolvasztam, aztán leveszem a gőzről és belekeverem a másik felét), majd kikenem a kapszlikat a csokival és kihűtöm.

A csokikapszliba teszek egy fél szem megyet és beleteszek egy kis kanál párizsi krémet, majd kihűtöm, és lezárom egy kis olvasztott csokival.

Hát ez jobban sikerül, mint az előző heti édesség.

Kudarc_hétvége

Sajnos ez a hétvége nem az én hétvégém (nemhiába péntek 13-al kezdődött). Pedig egész jól kigondoltam, hogy milyen bonbont akarok csinálni, csak éppen a muffinformába ragadt, így Panka most kanállal eszegeti. Annyira nem sikerült, hogy még fényképezni sem volt kedvem. Majd a következő hétvégén másképp csinálom.

Dinnyés marcipános..... koncertnap

Kissé fárasztó hét után, egy még fárasztóbb szombat (délelőtt ebédfőzés - szokásos többfogás -, 85 db palacsinta megsütése,stb. délután pedig kórus rajzpályázat berendezésében segítség). Így aztán majdnem elmaradt az eheti bonbon. Azért mégsem. Persze meg is lett az "eredménye" a kapkodásnak (mivel a koncertre siettem, ezért kapkodtam). A héten beszereztem egy új bonbon formát, és most kipróbáltam (tanulságos volt). Máskor ebbe a formába több csokit kell kenni, mert minden bonbon szétrepedt. Viszont most még Dani szerint is "szuper" íze lett. Volt a fagyasztóban egy kis aszalt sárgadinnye, meg marcipános Tibi csoki, ebből lett a bonbon.

Hozzávalók:
20 dkg étcsoki (a kapszlikhoz, de kétszer és bővebben kell bekenni ezt az alakzatot).
a krémhez:
azsalt sárgadinnya
10 dkg marcipános csoki
10 dkg fehércsoki
1 dl teszín

Felmelegítettem az étcsokit, temperálom (felét vízgőz felett felolvasztom, leveszem a gőzről és belekeverem a másik felét, amíg el nem olvad), aztán kikenem vele a formát. a héten nemcsak szilikon formát vettem, hanem egy elmés kis keretet is hozzá, így nem kell tányérra pakolva oldalazni a hűtő felé, mivel a keret megtartja  a nyeklő-nyakló szilikon formát. Remek dolog. Szóval  hűtőbe tettem a kikent formát, majd még egyszer átkentem - mint a képen is látszik, nem eléggé.

A krémhez felmelegítettem a tejszínt a marcipános csokival és a fehércsokival, majd amikor homogén lett, beletettem az apróra vágott sárgadinnyét.

A krémmel megtöltöttem a csoki kapszlikat, majd hűtés után befedtem a maradék étcsokival. Aztán megint hűtés, majd megpróbáltam kinyomkodni, hát nem sikerült. De legalább a koncert jó volt, a kórus hozta a szokásos jó formáját, csak az ős bemutatós darab szólt rettenetes hamisan (de nem vette észre senki, mert alapból ilyenre írták - bocsi).