Elmentem Limarához és megnéztem, hogyan kell rozskenyeret sütni, aztán munkába állítottam a drágaságomat (akit Karácsonyra kaptam) és ripsz-ropsz szombat délután megsütöttem életem - nem első - kenyerét, mivel kenyeret már sütöttem, de rozskenyeret még nem. Életempárja meg is jegyezte, hogy mióta eszem én este, ráadásul kenyeret, aztán amikor lefeküdtem, jött a kezében egy karéj kenyérrel és azt mondta...inkább ő takarít, de maradjak a főzés-sütésnél, és ha lehetne ezt minden hétvégén adjam elő, mármint a kenyérsütést. (volt egy kis vitánk úgy a szilveszteri vendégfogadás előtt, aminek az lett az eredménye, hogy január 1-től én inkább szögre akasztom a kötényt - ami nincs nekem - és mostantól magamhoz szólítom a porszívót, portörlő rongyot és csak takarítok, mivel ezt eddig a család többi tagja végezte - úgy ahogy.)
Nahát ennyit röviden a kenyérhez bevezetőnek. A receptet kicsit változtattam, mivel alapból rozsos kenyeret szerettem volna készíteni, így most leírom a receptet. Az eredetit ITT találjátok.
Hozzávalók
20 dkg öregtészta
2,5 dl víz
2 dl joghurt
1 dkg élesztő
2 ek. olaj
2 teáskanál só
csipet aszkorbinsav
40 dkg teljeskiörlésű rozsliszt (vagy tönkölyliszt)
15 dkg fehérliszt
1 tk. barnacukor
1-1 marék tökmag, len-,napraforgó-,szezámmag
1-1 evőkanál burgonyapehely és zabpehely
Az öregtésztát még reggel elkészítettem (20 dkg lisztet 4 dkg élesztőt 130 gr vizet összekevertem és a pulton hagytam). Délután aztán a kenyér hozzávalóit beletettem a dagasztógép táljába, jól összedagasztottam, majd hagytam kétszeresére kelni. Lisztezett deszkára borítottam, Limaránál látható módon összefontam, sütőzacskóba tettem, bespricceltem néhányszor vízzel, a zacskót lezártam, kelesztettem, majd 210 C fokon 15 percig, utána 190 C fokon 25 percig sütöttem. Kicsit "túlsült"!
Érdekes mód, nem kellett a maradékkal foglalkoznom, mivel nagyon gyorsan elfogyott! (Megint kaptam Nagyobbiktól, hogy ez nem igazság, olyan jó ez a kenyér, hogy rég evett kenyeret, most meg már este is eszik és nem is egy szeletet, tehát sürgősen hagyjam abba az ilyenfajta sütögetést!)
Jó étvágyat hozzá (még magában is nagyon finom, nem kell rá semmi!!)
Nagyon szeretjük a rozskenyeret, nagyon guszta lett a tiéd, gratulálok, én is inkább takarítanék, ha nekem valaki ilyen finom kenyeret készítene.
VálaszTörlésÉn hetente kétszer sütök rozskenyeret.Nekem is Limara kenyere volt a kiindulópont.Tiszteletem Neked,ha meg bírod állni,hogy ebből ne egyél csak keveset.Nekem sajna nem megy.Én frissen bele tudnék fulladni...
VálaszTörlésNagyon szuper lett a kenyér:) Nálunk is azt szeretik legjobban,amit én sütök, és abból sokkal több is fogy, mint a boltiból. Sokszor ezért nem sütök már, mert a fiúk is mondták, hogy vissza akarnak venni az evésből. De egyértelműen a rozsos kenyerek a lgjobbak, legalábbis nekem:) Szép hetet Gabi:)
VálaszTörlésMrita!
VálaszTörlésJöhetsz takarítani, én majd sütök, bármit, amit kérsz (amit tudok!) Köszi!
Tálaló!
Megsúgom, én sem áltam meg, úgy frissiben bizony a serclit bemajszoltam, erre modnta a Párom, hogy este kenyeret enni???
Trollanyu!
Köszi és szerintem is a rozskenyér az igazi, mivel sokkal ízesebb. Én igazából akkor ismerkedtem meg a rozskenyérrel, amikor a Párom kint élt Münchenben és kijártam hozzá, még a cucilizmusban és ott lehetett kapni azokat a jó kis tömör gyönyör rozs-magos kenyereket.
Szép hetet Neked is, jó sütögetést!
(-2 kg-nál tartok)
Jól néz ki az első rozskenyered! Biztos fincsi is volt, ha a férjed újra átvenné tőled a takarítást, csakhogy kenyeret süss minden hétvégén... :))
VálaszTörlés