Gulyásnap, a babgulyás is az!

Most hétvégén volt a gulyásnap. Nálunk nem most volt babgulyás (ebben a melegben nem ilyesmire vágyik az ember), de a Gulyásnapra tekintettel most teszem fel a képét. Még a hüvös nyárban elővettük a fagyasztóból párom és barátai által saját kezűleg készített csülköt és babgulyás készült belőle. Tulajdonképpen a lányom noszogatott, hogy kerüljön fel ez is a blogra. Gondolom babgulyás készítése senkinek nem okoz gondot, inkább csak egy ötlet miatt írok róla. Történt ugyanis, hogy a Battai csárdában (Mátészalka felé a Battai erődben áll) ebédeltünk és babgulyás mellé frissen vágott lilahagymát hoztak. Kissé meglepődtünk, de mivel nálunk családi kedvenc minden hagymaféle, Életempárja megszórta a levesét bőven és megkostólta. Én sem bírtam ki, és megkóstoltam (én grillezett husokat szoktam inkább ennei, de ennek nem tudtam ellenállni, legalább egy kóstolásra), azóta kötelezővé vált a gulyás mellé a lilahagyma. Íme:

Azért a recept:

Egy éjszakára beáztattam a csülköt, hogy a só kicsit kiázzon belőle. Másnap feltettem főni, majd beletettem a szintén megáztatott babot, sót, kis babér levelet. Amikor már majdnem puhára főtt, beletettem a karikára vágott sárgarépát, puhulásig főztem, majd berántottam. Én szoktam a végén belekeverni egy nagy pohár tejfelt is. Tálaláskor bőven megszórjuk - szigorúan - lilahagymával.

Jó étvágyat hozzá!